"Ha kivételes ostobaságot csinálsz, akkor így förmednek rád: Ó, te szamár! Vagy éppenséggel így: Ó, te vadszamár! Ha kisebbfajta butaságot műveltél, az esetben azzal a névvel illetnek: Ó, te kis csacsi!" A népszerű író elhatározta, hogy elégtételt szolgáltat az ostobának tartott szamarak fajtájának, és Jancsi példájával bebizonyítja, milyen okos, szép és becsülendő állat a szamár. Jancsi különös szerzet a szamarak között, ezüst a szőre, csillagos a homloka. Bizonyos, hogy nagy dolgokra is képes lesz - sejdítik meg a puszta juhászai, és nagy vigalom közepette ülik meg a csacsi keresztelőjét. Jancsi napról napra okosabb és szebb, eljön az ideje, hogy gazdáját a debreceni nagyvásárba elvigye. A nevezetes város polgárai felújítják a régi, híres szokást, megrendezik a szamaragolóversenyt. Jancsi csacsi hátán Kegyes Ferenc, a juhász is nekivág, ám éppen a célszalag előtt különös dolog történik, amely nehéz órákat szerez a lelkiismeretes versenybíráknak. Tersánszky mulatságos elbeszélését Engel Tevan István nagyszerű rajzai díszítik.