A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE ÉS A HONFOGLALÁS

Európa közepén, a Kárpátok karéján belül az utóbbi három évezredben népek egész sora talált otthonra. Kelták és rómaiak, a germán népek és a szkíták örökében megjelenő hunok, majd avarok... Birodalmak épültek s omlottak össze, míg Keleten megjelent egy törzsszövetség, amelyet csaknem másfél ezer évvel ezelőtt "magyar"-nak kezdtek nevezni. Ők a mi őseink, akik több hullámban egyre nyugatabbra húzódva elérték a Kárpát-medencét, s itt új, végleges otthonra leltek. A 10. században bekalandozták szinte egész Európát - anélkül, hogy hódítani akartak volna. Honszerző Árpád örökében megtalálták helyüket a 10. század végén Európa keresztény nemzeti között.
Hogyan történhetett, hogy egy keleti nép kivételesen megmaradt s máig létező állammá szerveződött - ezt mutatja be a sorozat nyitó kötete. Érdekes történetek, a tárgyi emlékeket bemutató színes fotók s életképek segítségével ismerhetjük meg, hogyan éltek eleink s a Kárpát-medencében megtelepedett más népek. A neves grafikusok által megrajzolt képekről "személyes ismerősünkké" válnak a szkíta, germán, római, hun, avar meg a magyar harcosok, asszonyok és gyerekek, a táj, a hajlékok, az állatok, a mesterségek. Részei leszünk az egykor volt életnek, amelynek során Árpád népéből Szent István népévé lett a magyarság